Yume – Kelet hercegnőjének története

6. rész

Shikon szilánk – Egy félszellem kislány sorsa

By: Yilsrana

Yume sóhajtott, aztán tovább figyelte a virágos réten futkosó Rint.  

Yaken nem messze Yumétól állt, és morgolódott.

Sesshoumaru megint elment valahová, és még nem ért vissza.

Yume semmi pénzért be nem vallotta volna Sesshoumarunak, de a eltelt idő alatt egyre többet aggódott érte, ha távol volt valamiért.

-Yume sama nem jössz virágot szedni? –kérdezte Rin.

Yume elmosolyodott, és nemet intett a fejével.

-Most gondolkoznom kell kicsi Rin. –mondta aztán.

Yume hirtelen felemelte a fejét, és beleszimatolt a szélbe, aztán megfordult.

Egy félszellem kislány közeledett feléjük, de nem messze Yumétól elájult.

Yume fél pillanat alatt az ájult félszellem kislány mellett termett, és letérdelt mellé.

A kislánynak vállig érő kék haja volt, és ruhája, ami egyébként jó néhány helyen szakadt volt, szintén kék volt.

A kislány lassan kinyitotta kék szemeit, és Yuméra nézett.

-Ki vagy te? –kérdezte halkan.

-A nevem Yume. –mondta a szellemnő. –És te ki vagy?

-A nevem Jue. –mondta a kislány.

Időközben Rin és Yaken is odaértek Yume és a kislány mellé.

-Szia, és Rin vagyok. Ő, pedig Yaken. –mondta Rin. –Téged hogy hívnak?

-Jue. –mondta Jue.

-Mi történt veled? –kérdezte Yume.

Jue rövid kotorászás után előhúzott a ruhájából egy ékkőszilánkot és átadta Yuménak.

-Hogy került ez hozzád? –kérdezte Yume.

-Anyu miko volt, apa szellem. –kezdte halkan Jue. –Apa már rég halott. Nem is emlékszem rá. Csak annyit tudok róla, amit még anyu mesélt. Ő vízi szellem volt. én egy faluban éltem anyuval, de anya nemrég meghalt. Egy szellem ölte meg, aki ezt akarta elvenni tőle.

-Értem. –sóhajtotta Yume.

/Az édesanyja biztos egy szellemtől vette el a szilánkot./ gondolta Yume. /Meg lennék lepve, ha nem Naraku lenne Jue anyjának gyilkosa./

Néhány órával később, amikor Sesshoumaru visszaérkezett, Jue már Rinnel kergetőzött.

-Ki ez a félszellem? –kérdezte Sesshoumaru Yume mellé sétálva.

-Árva. –mondta Yume. –A neve Jue.

Sesshoumaru nem válaszolt, hanem elindult.

-Indulunk. –szólt hátra útitársainak végül. –Jue, te is.

Jue és Rin összenevettek, aztán kergetőzve indultak Sesshoumaru után.

Yume mosolyogva figyelte a gyerekeket, miközben lassan sétált mögöttük. Yaken ellenben szokásához híven morgolódva követte őket.

Folytatás következik…