Slayers Following 25
Ayden 2006.09.24. 11:42
„Dymol ismét felbukkant előttünk, s nekünk, muszáj volt valamit tennünk.
Nem hagyhatjuk, hogy elérje célját, s végleg elpusztuljon a világ.
Felbontottam a tekercset, amit kaptam, tudják, mikor még Rubeon könyvében rostokoltam!
Egy erőnövelő igét rejtett, ami sokszorosára növeli erőmet.
A talizmánok és ennek segítségével, megpróbálkoztam a sötétség egyik fegyverével.
Muszáj voltam a Lángszórófejet bevetni, vajon sikerült vele elpusztítani?”
25. rész: Lehet, hogy a történet itt véget ér? Harcolnunk kell saját életünkért.
Lina lesújtott a varázslattal, de végül a földön kötött ki.
- Szinte lepattant róla… - csodálkozott Zelgadis.
- Mi történt? - kérdezte Gourry.
- Meg tudtam tartani, de nem ért semmit ellene. - mondta lihegve Lina - Meg sem mozdult tőle.
- Várj! Megpróbálom legyengíteni. - mondta Ayden - Filia kisasszony, számíthatok a segítségedre?
- Mivel tudnék segíteni? - kérdezte Filia.
- Elég, ha ráolvasol egy Fénybéklyót, aztán a Lézersugárral rátámadsz, utána meg én jövök! - mondta halkan.
- Értem. Mehet. - mondta Filia és elkezdett sárkánynyelven beszélni - FÉNYBÉKLYÓ!!!
- Csak nem meg akarsz bénítani? - kérdezte Dymol - Akkor el kell, hogy keserítselek, ugyanis ez rajtam nem fog, akárcsak a Lángszórófej.
- Majd meglátjuk! LÉZERSUGÁR!!! - kiáltotta Filia, és megtámadta a Lidércek urát.
- Mire készülnek? - kérdezte Amelia.
- Köszönöm Filia! Akkor én jövök! - kiáltott Ayden, és lehunyta szemét.
„Káosz lesz a végzetem, Rémálmok ura segíts nekem! Fekete láng a Lidércek hatalma, a túlvilágnak vörösen folyó patakja. Segíts most azzal, hogy átadod erőd, s én erőddel kezemben megöljem őt!” Lehet, hogy fölösleges a fáradozásom, de utolsó erőmmel ezt kívánom! FEKETELÁNG!!! - kiáltotta.
- Mi ez a varázslat? - csodálkozott Lina.
- Nem ismered? Az hogy lehet? - kérdezte Gourry - Hiszen te vagy a legokosabb boszorkány!
Lina elmosolyodott.
- Jól hallottam, hogy Lidércet mondott? - kérdezte Zelgadis.
- Én nem emlékszem. - mondta Gourry.
- Ez nem újdonság. - mondta Amelia.
Ayden hátulról megtámadta a varázslattal Dymolt, mire az hirtelen köddé vált.
- Mi történt? - kérdezte Filia - Hová tűnt?
- Azt hiszem sikerült. - mondta Ayden.
Ekkor a Lidércek ura megjelent a hátánál.
- Szánalmasak vagytok! - mondta, majd ütésével elrepítette Aydent a legközelebbi szikláig.
- Ayden! - kiáltották.
- Te vagy a szánalmas Dymol, mert hátba támadsz egy embert. - kiáltotta Lina.
- Ugyan! Ayden olyan, akár a főnix! A hamvaiból is feléled. - mondta.
- Ebből elég!!! - ordította Zelgadis - GYILKOS ÖRVÉNY!!!
De az el sem érte a Lidércek urát. Előtte pár méterrel megsemmisült.
- Ez hogy lehet? - nézett ijedten Amelia.
- A nyavalyás! - mérgelődött Lina, és előrébb sétált.
- Mire készülsz Lina? - kérdezte Ayden.
- A varázslat melyet elmondtam, elég erőt adott, hogy megtartsam a Lángszórófejet, melynek ereje vetekszik a Szörnybéklyóéval. Hát akkor ehhez mért ne adna? - mondta.
- Használni akarod a Szörnybéklyót? - kérdezte Ayden.
Lina bólintott.
Dymol gúnyosan nevetett.
- Én halhatatlan vagyok, nálam ez nem segít… - mondta.
- Elegem van abból, hogy minden szörny halhatatlannak hiszi magát! - mérgelődött Lina - Először Shabranigdo jött ezzel, de őt sikerült megölnöm. Aztán Rezo másolata is ezt állította, viszont már ő is halott. Gaav is ezzel jött, és mégis meghalt. Ott volt még Phibrizzo, ennek ellenére vele is végeztem! Meg persze Sötét csillag is, Dugradigdo! És persze Valgaav, hogy ki ne felejtsem! De ők mind halottak mára…
- Majd meglátjuk! - mondta Dymol.
- Ez ostobaság Lina! - mondta Zelgadis.
- Lina ne csináld! - mondta Amelia.
- Hallottátok… Nincs más megoldás… - szólt tanácstalanul Lina.
- De hát az egyenlő a végső pusztulással! - kiáltott rémülten Filia.
- Na és? Ha ő győz, az is a halálhoz vezet! - mondta Lina - Így legalább nem mondhatják, hogy tétlenül álltunk… Mivel az erősítő varázslat még aktív, már csak a talizmánokat kell működésbe hoznom!
„Talizmánok, segítsetek nekem, hogy Dymol ellen legyen még esélyem! Növeljétek erőm a négyszeresre, és ellenfelem pusztuljon tőle!”
- Tényleg megpróbálja? - csodálkozott Gourry.
- Vakmerő egy lány vagy, azt meg kell hagyni. - kacagott a Lidércek ura.
Lina folytatta a Szörnybéklyóval:
„Sötét világ, sötét lélek, ne várd meg, míg visszatérek! Sötét káosz, sötét ég, gonosz szíved visszatért! Sötétség ura, hívlak téged, fogadd el az ellenséged! Ígérem, hű leszek hozzád, jó harcosod, igaz szolgád! Oszd meg erődet testemmel, sötét hatalmak teljével! Ki ellenünk van, feje hulljon! Égre sötétség boruljon! Legsötétebb erők átka, sújts le rá az éjszakába! Így ér véget a küzdelem, tűz ereje, ím jöjj velem!”
- Lina ne tedd!!! - kiáltott Gourry - Emlékezz mit mutatott és mondott neked a hang! Emlékezz mi történt eddig, mikor használtad! Emlékezz Lina!!! KÉRLEK!!! - Gourrynak könnyezni kezdett a szeme - Még egyszer nem akarlak elveszíteni Lina!!!
Lina ekkor könnyes szemekkel borult térdre.
- Igazuk van! Nem tehetem… - mondta összetörve lelkileg a földön térdelve és sírva.
- Lina… - nézett rá Ayden.
- DE PUSZTULNIA KELL!!! - ordította, majd megrázta fejét és falállt - KÉRLEK RÉMÁLMOK URA, ADJ NEKEM ERŐT!!! SZÖRNYBÉKLYÓ!!!
- Lina!!! - kiabált Gourry, és szaladni kezdett Lina felé, de Ayden megállította.
- Hagyd Gourry! Ő már döntött! - nyugtatta.
- Te is tudod, hogy ennek nem lesz jó vége! - mondta Aydennek Filia.
- De ha nem cselekszik, mindnyájan meghalunk! - kiáltotta Zelgadis.
- De hát a saját életével játszik! - mondta Gourry.
- Nagyon jól tudja ezt Lina kisasszony is! - mondta Xellos, aki épp ebben a pillanatban jelent meg.
- Mindannyiunk életét teszi most kockára. - mondta Ayden.
- Éppen ezért kéne megállítani, ha megint elveszti az irányítást felette, az egész világ elpusztul! - Filia.
Lina eközben tartja még a Szörnybéklyót.
- Ostoba egy boszorkány vagy, hallod-e? Lehet, hogy azok ellen a szörnyek ellen, akikkel eddig dolgod akadt végezhettél a Szörnybéklyóval, de ellenem sajnos nem! Lássuk, mit kezdesz ezzel! KÁOSZGÖMB!!! - kiáltotta Dymol, és Linára dobta a varázslatot.
- LINA!!! - kiáltották egyszerre.
…Folytatása következik…
/Még 1 rész…/
Várhatóan a következő (utolsó) rész címe: Az már igaz, hogy a lét csupán egy karcolás, de ezért a karcolásért most én vagyok a hibás!
|